Iskolánk csapatát a III.O tanulói alkották. Balajthy Levente Tompa Mihály, Máté Barnabás Petőfi Sándor, Vincze Dávid Arany János bőrébe bújt bele a projekt idejére. A csapatot emellett Szabó Réka, Radics Noémi és Forgon Anna Borbála alkotta. A közös munkát Lengyel Katalin tanárnő irányította.
Projektünk címe Baráti beszélgetések volt, melyben a 19. század neves triászának - Petőfi Sándornak, Arany Jánosnak és Tompa Mihálynak - a társalgásába hallgathatott bele a nézőközönség. A tűzrőlpattant Petőfi, a visszafogott Arany és a szerény Tompa újra barangolták Rimaszombat utcáit és a mai irodalom tankönyveket átlapozva büszkén tudatosították, hogy milyen értékes munkásságot hagytak maguk után, hiszen neveiket a magyar irodalom mai napig büszkén őrzi és tanítja az utókornak. Tompa Mihály és Arany János kíváncsian hallgatta Petőfi kalandjait Rimaszombatban, majd a Petőfi és a Tompa szobor láttán elégedettség töltötte el őket, s bár Arany büszke volt két jó barátja szobrára, de felmerült benne a kérdés, hogy vajon az ő szobra hol maradt el. Erre a kérdésre, számos más kérdés mellett, a felkészülés során B. Kovács István gömörológus adott nekünk választ egy nagyon érdekes előadás keretén belül. Emellett a csapat ellátogatott a Gömör-Kishonti Múzeumba is, ahol megtekintette a Petőfi-kiállítást, de születtek illusztrációk is Petőfi Sándor egy-egy verséhez kapcsolódóan és egy vers Petőfi Sándor tiszteletére Szabó Réka tollából.
Szabó Réka: Petőfi emléke
Egy ifju tehetséges férfi,
régen sokat írt.
Most már mindenki kérdi:
Ennyit írni hogyan bírt?
Sok-sok szép verse
van, mit költött.
Az ő szép emléke
biztosan örök.
Verseit még Kínában
is tudják.
Sok iskolában
írják, olvassák, tanítják.
Ő a mi büszkeségünk,
tudjuk jól,
hogy vérét adta értünk,
és eltűnt a frontról.
Magyarok szemében
ő egy nagy ember,
és kiemelkedően
szerepel a történelemben.
Majercsík Mária és Ádám Lilla